2013. december 15., vasárnap

Jegyzet: Jeff Olson - A Hajszálnyi Különbség Filozófia


            Ez a jegyzet/összefoglaló igyekszik megragadni a hanganyag azon lényegét, amely segíthet bárkinek, hogy egyszerűen és hatékonyan alkalmazza a benne foglalt javaslatokat. A jegyzet, a teljes anyag meghallgatásának élményét semmiképpen nem helyettesíti, ám mivel a történetek nélkül a lényegre igyekszik fókuszálni, ezért a későbbiekben remek memóriafogasként szolgálhat. Az összefoglaló helyenként nem szó szerint egyezik, azonban törekedtem arra, hogy a mondanivalón és a lényegen a legkevésbé se változtassak.
            „Amikor még apró kisgyermekek voltatok, térden mászva mozogtatok a világban. Körülöttetek már mindenki tudott járni, ezért aztán azt vettétek a fejetekbe, hogy ti is megpróbáltok járni.
            Így, apránként kifejlesztettétek a járáshoz szükséges készségeteket. Megkapaszkodtatok valamiben a fejetek felett, és felegyenesedtetek. Felálltatok, miközben fogtátok az asztalt vagy a széket, vagy egy nagy kitömött állatot. Inogva és bizonytalanul felállattok, elestetek, majd újra, újra próbálkoztatok, egészen addig, amíg már önállóan is meg tudtatok állni. Azután megtettétek az első lépést. Ahogy figyeltétek az idősebbeket, láttátok, hogy lépésről lépésre haladnak: Jobb láb, bal láb jobb láb, bal. Ti azonban csak egyet tudtatok lépni, aztán elestetek.
            Napokig köröztetek a kisasztal körül, ügyetlenül lépdelve, anya vagy apa ujját fogva, amikor végre megtettétek az első pár lépést, egyes-egyedül, önállóan, remélhetőleg a családod éljenzése és tapsa kíséretében. Bablépések. Egyszerre csak egy, és meg tanultatok Járni! A JÁRNI TANULÁS FOLYAMATÁBAN valószínűleg sokkal több volt az esések száma, mint a sikeres lépteké. Gondoltatok azonban valaha is arra, hogy abbahagyjátok? Mondtátok azt valaha is magatoknak: ”Nem nekem találták ki a járást, ezért azt hiszem, mászni fogok az életem hátralévő részében!” Nem, természetesen nem. Akkor most miért teszitek?
           
         
Eltér-e ettől bármely olyan mai cél, melyet szeretnétek elérni, hogy meg tudjatok valósítani valamilyen dolgot? Mikor vesztettétek el azt a képességeteket, hogy kitűzzetek egy célt, elinduljatok felé és elérjétek azt? Hogy lehet az, hogy nem teszitek meg azokat a dolgokat, amelyeket egy vagy két eves korotokban megtettetek? A válasz, aggasztó, mégis egyszerű:
            Valamikor az életetek folyamán egyre vonakodóbbá váltatok, hogy babalépéseket tegyetek. Elvesztettétek a hiteteket abban az egyetemes igazságban, hogy az apró, fegyelmezett tettek melyeket újra és újra elvégzünk, hegyeket tudnak mozgatni.
(Az emberek figyelmét egyre több és egyre haszontalanabb dolog vonja el attól, hogy értelmes és hasznos célokat tűzzön ki maga elé, valamint attól, hogy ezeket a célokat elkezdje megvalósítani. A figyelemelterelő dolgok legjava remek szórakozás lehet alkalmanként, ám egyáltalán nem visz előre. Nem vezet sehova. Nem javít az életminőségen, a hatékonyságon. Oktalanul alkalmazva, elősegíti a bukást.)
            Shakespeare azt mondta: A meredek hegyek megmászása először lassú lépéseket igényel”, mostanra azonban abban hisztek, hogy áttörést kell elérni, kvantumugrásokat kell tenni, rögtön kell ez, rögtön kell az, nyerni kell a lottón.
(Lassú víz, partot mos!)
            Inkább megelégedtek a kevesebbel, csupán azért, mert a több, kívül esett a hatókörzetetekből.
            A GYŐZELEM MINDIG HAJSZÁLNYI KÜLÖNBSÉGEN MÚLIK. Ki ne emlékezne arra a diadalmas pillanatra, amikor Dan Jansen, amerikai gyorskorcsolyázó, az 1994-es  téli olimpián végre valahára felülkerekedett az évekig tartó csüggedésen, csalódottságon és frusztráción,és megnyerte az aranyérmet az 1000 méteres távon,és egyben beállította az 1 perc 12,43 másodperces új világcsúcsot.
(Én mondjuk nem emlékszem rá, mert a gyors korcsolyát nem követem nyomon, de a példa érthetősége és illusztrációkészsége kiváló!)
            Tudjátok mennyivel nyert Jansen? Tudjátok, hogy mekkora volt a különbség a világcsúcsot beállító aranyérem és a feledésre ítélt második hely között? Nulla egész huszonkilenc század! Ez aztán, tényleg Hajszálnyi különbség!
            Nem számít mit vesztek figyelembe, nem számít, milyen területét vizsgáljátok, az élet, a munka, illetőleg a szórakozás, a nyerés és a vesztés közötti különbség az, hogy elsőként és legjobbként kerültök-e  be feljegyzések közé, vagy egyáltalán nem, vagyis a sikert és a kudarcot elválasztó űr mindig is HAJSZÁLNYI lesz. A lényeg, maga a folyamat, amely a különbséget generálja.
            Ha most azonnal felajánlanának nektek egymillió dollárt, vagy naponta egy pennyt, megduplázva minden nap, egy hónapon keresztül, melyiket választanátok? A legtöbb ember valószínűleg az azonnali egymillió dollárt választaná, kivéve, ha ismeri ezt a példát. Ez viszont hibás döntés lenne. Egy penny, naponta megduplázva, egy hónapon keresztül összesen: 10 737 418 dollár és 24 cent. Kamatos kamat. Megduplázás. Mértani növekedés. Ez mind összeadódik.
            Az idő nektek dolgozik. Mi lenne akkor, ha adnátok magatokat 5 évet arra, hogy kétszer annyivá váljatok, mint amennyi ma vagytok: Kétszer annyit keresetek, kétszer annyi embert ismerjetek, kétszer nagyobb hatással legyetek a világra, kétszer jobb életminőséget élvezzetek? Meg tudnátok tenni? Hogy csinálnátok? Kérdezzétek meg őszintén magatoktól: ”Ha megduplázom az erőfeszítéseket; ha kétszer annyi időm lenne; ha kétszer okosabb lennék; ha kétszer keményebben dolgoznék, mint ma, tényleg kétszer olyan hatékonnyá tudnék válni, mint amilyen most vagyok? Nem, nem tudnátok, és ezzel ti is tisztában vagytok. De várjatok! Van egy módja annak, hogy kétszer, háromszor, négyszer és még többször hatékonyabbá váljatok, mint, amilyenek ma vagytok.
Ha naponta 0.03 %-kal fejlődnétek, ami igazán Hajszálnyi különbség, és ezt megtartanátok a következő 5 évben, akkor ezt történne veletek: Az első évben 100 százalékot fejlődnétek (Máris Kétszerese lennétek annak, mint amennyi ma vagytok). A második évben 200 százalékot fejlődnétek. A harmadik évben 400 százalékot. A negyedik évben 800 százalékot. Az ötödik évetek végén-azzal, hogy naponta 0.03 %-ot fejlődtök, az értéketek, a készségeitek és az elért eredményeitek 1600 %-kal növekednek. Ez 22-szer több mint amennyik ma vagytok.
            Naponta csupán egy százalék három tized része, és ez NEM halmozódó. Ez naponta csak egy százalék három tized részével több. Ebben rejlik a filozófia lenyűgöző ereje. Amennyiben mindez tényleg igaz, akkor miért nem használja mindenki? Pedig használjuk. Mindig. Mindenki. A Hajszálnyi különbség állandóan működik. Soha nem áll meg. Ez vagy NEKTEK dolgozik, vagy ELLENETEK. Ez pedig rajtatok múlik. Ez a ti döntésetek.
            A különbségeket könnyű megtenni és könnyű nem megtenni. Én a KÖNNYŰ alatt azt értem, hogy, olyan  dolog, amit „meg tudok tenni”. A „Hajszálnyi különbség” filozófia alapját azok a következetesen végzett tettek képezik, amelyek a legnagyobb teljesítményekké adódnak össze. A probléma az, hogy könnyen elvégezhető dolgokat, ugyanolyan könnyű nem elvégezni is. Miért könnyű valamit nem elvégezni? Mert, ha nem teszed meg, akkor ma még nem öl meg téged. De ez az egyszerű, látszólag jelentéktelen hiba a döntésben, idővel felhalmozódik, és megöl titeket, elpusztít, romba dönti az esélyeiteket, hogy sikeresek legyetek, és tönkreteszi az álmaitokat. Erre számíthattok.
            TUDTÁTOK, hogy az emberek 5 %-a jár sikerrel,95%-a pedig kudarcot vall, bármely területét is vizsgáljuk az életnek? Ez igaz. 20-ból csupán egy ember éri el a céljait az életben. A számok ezt bizonyítják: egyszerűen így van. Az 1950-es években, a Hartford Biztosítótársaság készített egy felmérést 100, frissen diplomát szerzett—25 év körüli—főiskolai hallgató között. Ezt a kérdést tették fel:
            „El fogod e érni pénzügyi céljaidat a munkával töltött éveiden belül, vagyis 40 éven belül? ”Kivétel nélkül az felelték, hogy „Igen! ”Negyven évvel később az 1990-es évek végen, a Hartford visszament és megnézte, hogy mi történt ezekkel, a most már 65 éves emberekkel. Erre az eredményre jutottak:
Egy gazdag volt, négyen anyagi biztonságban voltak, hat még dolgozott,35 már elhunyt,54-en pedig a „csőd” szélén álltak, akiknek a számlák kifizetése után 200 dollárnál is kevesebb pénzük marad a hónap végéig.
            100-ból csupán 5 ember lett sikeres. Ez csupán 20-ból egy. Miért? Mit rontott el a többi 95 ember? A válasz a GRAVITÁCIÓVAL  kapcsolatos, és az élet lefelé húzó erőivel. EMLÉKEZTEK ARRA, AMIKOR MÉG a negyedik osztályba jártatok? Elvárták tőletek, hogy sikeresen befejezzétek a tanévet, majd az ötödik osztályba lépjetek? A tanáraitok, a szüleitek és az összes osztálytársatok elvárta tőletek, hogy elvégezzétek az évet. Az egész rendszer úgy működött, hogy ti a negyedikből az ötödikbe, majd a hatodikba stb. osztályba lépjetek.
Mi lett volna ha, senkit sem érdekel, hogy elvégzitek-e a tanévet? Mi lenne, ha az egész oktatási rendszert, a társadalmunkat és kultúránkat egyáltalán nem érdekelné, vagy várná el, hogy a gyermekek elvégzik-e valaha is az ötödik osztályt? Elvégeztétek volna? Ha a rendszer nem gondoskodna arról, hogy a gyermekek tanulják meg a negyedik tanév anyagát, vizsgázzanak le, majd lépjenek az ötödik osztályba, akkor csupán 5 százalékuk tenné ezt meg! Tegyétek fel magatoknak ezt a kérdést: Hol van, azaz elvárás és szervezet, amely támogatna engem azért, hogy sikeres legyek az életemben és a munkámban? Az oktatás hivatalos rendszerén kívül, mely sok szakértő szerint egyébként is tragikusan hibás, nem várja el tőletek senki és semmi, hogy sikeresek legyetek. Azt kapjuk, amire számítunk, és közülünk csak 5 % számít arra, hogy sikeres lesz a jelenben és a jövőben egyaránt. Ráadásul, nincs egyetlen olyan szervezetünk sem, amely segítene abban, hogy sikeresek legyünk az életben. Ez így elég keménynek hangzik? Nos, az élet  kemény. 20 emberből 19-et LEFELÉ HÚZ.

A Hajszálnyi különbség egy olyan sikeres rendszer, melyet BÁRKI fel tud használni arra, hogy kitörjön az élet lefelé húzó hatásaiból, és kihozza a magából a legjobbat.
            A TETTEITEK szülik az EREDMÉNYEITEKET, ezek pedig megteremtik azt az életminőséget, amelyet élveztek. Egyszerű, erőteljes és igaz. A probléma viszont az, hogy nem a tetteitek a problémák forrása. Ezért nem használnak a fogyókúrák. Van még egy összetevője ennek az egyenletnek, ami nem más, mint a forrás ahonnan a tettek származnak.
Nézzétek ezt meg:
A hozzáállásotokból származnak a tettek, de még a hozzáállás sem a legfőbb pont. Van még ennél is alapvetőbb és nélkülözhetetlenebb dolog. Ez pedig a Filozófiátok. A filozófiátok az a paradigma, amellyel az életet szemlélitek: hogyan működik (vagy nem működik), és mi a legjobb módja annak, ahogyan az életet élni kell. Egyszerűen szólva a filozófiádnál nincs alapvetőbb dolog. Frank Lloyd Wright ezt mondta:
Egyetlen patak sem tud magasabb szintre kerülni a forrásánál.
         Bármit is épít az ember, annál nem tud többet kifejezni vagy tükrözni, mint amilyen ő maga volt… Nem jegyezhet fel se többet, se kevesebbet annál,mint amennyit megtanult az életről az épületek építése közben. A filozófiája, igaz vagy hamis, ott van.
            A filozófiátok a kudarcotok vagy sikeretek forrása. A tudás az egyik kulcs.
A tanulás kritikus alapeleme mindennek. Szert kell tennetek arra a tudásra, amely egy tárgy elsajátításához szükséges, valamint törekednünk kell arra, ami hozzájárul a személyes és hivatásbeli növekedésetekhez, fejlődésetekhez.
Három módon tehettek szert erre a tudásra:
1)Tanult tudás
2)Tevékeny tudás
3)Modellezett tudás
TANULT TUDÁS.
            Könyvek, cd-k, szemináriumok, képzések; mindent olvassatok el, hallgassatok meg, és mindenen vegyetek részt; ezután még többet olvassatok, hallgassatok, és vegyetek részt… MINDENNAP OLVASSATOK EL 20 OLDLAT EGY LELKESÍTŐ, INFORMÁCIÓKBAN GAZDAG KÖNYVBŐL! Válasszatok olyan könyveket, amelyek hozzájárulnak a céljaitokhoz. Vagy a saját álmaitokat építitek, vagy valaki másét. Amikor romantikus történeteket, rejtélyes regényeket vagy krimiket olvastok, akkor kinek az álmait építitek, a saját álmaitokat vagy a szerző, illetőleg a kiadó álmát? Amikor Napoleon Hill, Think and Grow Rich (Gondolkozz és gazdagodj meg!) című könyvét olvassátok, azt a könyvet ,melynek megírása 20 évet vett igénybe, és amely a leggazdagabb és legsikeresebb férfiakkal és nőkkel készített interjúkat tartalmazza, felfedve sikerük 13 titkát, akkor kinek az álmát építitek? Olvassatok el 20 oldalt mindennap egy lelkesítő könyvből! Ezt könnyű megtenni? Bizony. Ez az egyszerű fegyelmezettség, idővel felhalmozódik, mint az a penny, amely naponta megduplázódott, és a csúcsra fog juttatni titeket! Könnyű nem megtenni? Az bizony. Ha nem teszitek meg, még ma teszi tönkre az életeteket és munkátokat? Semmiképpen sem! De ez az egyszerű, jelentéktelen hiba a döntésben idővel felhalmozódik, végül pedig elveszi tőletek az életet!
            Mindennap hallgassatok 15 percig önművelés témájú CD-t! Hallgathatjátok a rádiót az autóban, Michael Jackson vagy Barbara Streisand álmát építve. Miért ne választanátok azonban azt, hogy a saját álmaitokat építsétek? Hallgassátok Jim Rohn CD-it! Ő egy szakember, aki segíteni fog a SAJÁT álmaitokat felépíteni. Könnyű naponta 15 percig hallgatni egy CD-t? Természetesen. Könnyű nem megtenni?
            Vegyetek részt egy önfejlesztő szemináriumon vagy képzésen néhány havonta egyszer! Még ennél is jobb, ha havonta egy ilyenen részt vesztek. Végezzetek el egy tanfolyamot! Vagy inkább kettőt, ha erre nincs időtök, mert minden kedden és csütörtök este fociztok, akkor nem értitek az egészet!
TEVÉKENY TUDÁS.
            Az élet nem látványos sport, hanem macska-egér játék. Vezess, kövess vagy lépj félre az útból! Az élet nem eredmény, az élet nem cél, hanem a FOLYAMAT. A siker irányába vezető út mindig építés alatt van. Emerson azt mondta: ”Végezd a dolgod és lesz hozzá erőd.” Olyan nincs, hogy elmentek megszerezni az erőt, aztán nekiálltok a dolgotoknak. Erőre csak úgy tehettek szert, hogy ha teszitek a dolgotokat, ha egyszerűen megteszitek! Az emberek állandóan kérdezik tőlem,hogy mi a siker kulcsa.”Mi azaz egyetlen dolog, amit ha megteszek, garantáltan sikeres leszek? ”Erre mindig az ugyanazt válaszolom: Legyél itt, tevékenyen elmerülve a folyamatban egy év múlva.
MODELEZETT TUDÁS.
            Tudtátok, hogy a jövedelmetek, nagy valószínűség szerint, a tíz legjobb barátotok jövedelmének átlaga lesz? (Ha az a célotok, hogy többet keressetek, akkor vagy szerezzetek be új barátokat, vagy pedig növeljétek meglévő barátitok jövedelmét!) Tudjátok, hogy miért vannak együtt a hasonszőrű emberek? Mert mindannyian egy irányba haladnak. Azonos a jövőképük. Ha el akartok érni egy célt, bármilyen célt, akkor keressétek meg azokat az embereket, akik már elérték ezt a célt és legyetek velük, töltsétek az időt velük, sátorozzatok le a küszöbjükön! Ezt úgy hívják, hogy a Társas érintkezés törvénye. Azért törvény, mert mindig működik. A Hajszálnyi különbség első parancsolata:
TANULJ!
MEGTANULNI TANULNI annyit tesz,hogy elkötelezzük magunkat a folyamat mellett. „Azaz ember számít igazán tanultnak,aki megtanulta ,hogyan kell tanulni.”—Carl Rogers Freedom
            Alvin Toffler, a Future Shock (Félelem a jövőtől) szerzője,ezt írta:
            „A tanulás a tudás és az élet megközelítése, amely az emberi kezdeményezésre helyezi a hangsúlyt. Ez magában hordozza azon új módszertanok, új szakismeretek,új hozzáállások és új értékek elsajátítását és alkalmazását, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megéljünk a változások világában. A tanulás olyan folyamat, amellyel felkészülünk arra, hogy megoldjunk új helyzeteket.”
            Megtanulni tanulni egy választás. Ezt a választást percről percre teszitek, nem csak egyszer és azzal készek is vagytok az életetek hátralévő részére. Minden egyes új pillanat új választási lehetőség elé fog állítani titeket. Válasszátok azt, hogy naponta 20 oldalt elolvastok, és ezt a döntést minden egyes nap meg kell hoznotok. Válasszátok azt, hogy győztesekkel barátkoztok, és ezt a döntést is minden egyes nap meg kell hoznotok. Percről percre választanotok kell, hogy a Hajszálnyi különbség a hasznotokra váljon!
KÖNNYŰ MEGTENNI?
KÖNNYŰ NEM MEGTENNI?


            Bevallom gondban voltam. Eddig még nem fordult elő, hogy valamiből csupán ilyen kevés részletet hagyjak ki. Ez azt jelenti, hogy a hanganyag valóban a lényegre, a teljességre, a hatékonyságra és az egyszerűségre törekszik. Az egyetlen problémám vele és bevallom, örülök neki, hogy ez a legnagyobb gondom, hogy kis túlzással minden egyes sorban elhangzik, hogy „hajszálnyi különbség” – A végére már rohadtul meguntam. Értem én, hogy sulykolni kell a kollektív tudatba, de azért ennyire ne nézzenek már fogyatékosnak.
            Egy másik apró észrevételem, hogy a hanganyag nem tér ki a kiegyensúlyozott életre. Kicsit olyan, mintha elítélné a szórakozást, az önfeledt, mulattató időtöltést. Mert minden, ami nem visz előre az „szar” alapon gondolkodik. Pedig ez nem róható fel a „módszernek”. Nem ennek a hibája. Nem tér ki rá, mert nem foglalkozik vele. Ennyi. Elítéli a lustaságot és a szélsőséges elkötelezettséget a baromságok iránt. Nem kér sokat. Tudd, hogy mit szeretnél és tegyél érte minden nap. Mert az idődből futja. Ezen az elven pedig: szórakozz egy kicsit minden nap. Az sem lenne jó, ha a kikapcsolódás hiánya pusztítana el hosszú távon.
30 fekvő. Nekiállok. Mert ugyanolyan könnyű megcsinálni, mint nem megcsinálni.
Szeretnék jobb ember lenni.
És te?                                                                               

                                                                                                             A jegyzetet készítette: Kardmen