Paul "Coach" Wade - Fegyencedzés 2 jegyzet/kritika

Paul „Coach” Wade – Fegyencedzés II.

            Szeretném újból leszögezni, hogy minden későbbi belekötésem ellenére a Fegyencedzés, illetve a Fegyencedzés 2 az egyik legjobb könyvek azok közül, amelyek a saját testsúlyos edzésről szólnak. Le kell szögeznem továbbá azt is, hogy összefoglalóm/kritikám megfelelő szintű megértéséhez szükséges a szintén megfelelő szintű intelligencia megléte. Írásom készítésekor minden potenciális olvasómról feltételezem, hogy magasan az említett intelligenciaszint felett áll. Azt kérném kérni, ha az instant önvizsgálat és önkritika negatív eredményt szül, ne is olvasd tovább a bejegyzést, mert nem érdemes.

            A könyvet Magyarországon továbbra is a Jaffa kiadó terjeszti. Fogyasztói ára 3990.- Ft. Szintén villámgyorsan beszerezhető valahogyan. Le lehet tölteni, meg lehet vásárolni, meg lehet rendelni online. Például innen:

            http://www.libri.hu/konyv/paul_coach_wade.fegyencedzes-2.html

            http://www.jaffa.hu/konyvek-reszletek.php?konyv_id=2698

            Az elsők között lehettem, akik a fordítás után szaladtak a boltba, hogy leemeljék a polcról a könyvet és teljességgel megérte az árát, de azért az első kiadásban olyan csúfondáros hibát elkövetni, hogy ugyanazt a két képet egymás után többször beteszik nem semmi. Az ember egy-egy elgépelésen vagy lemaradt betűn nem akad fent annyira, sőt még büszke is magára, hogy kiszúrta, de a könyvben található baki a képpel (és egyéb bakik) megmutatják, hogy a tíz lépés; Mesterlépéssel való befejezését át lehetne vezetni az élet egyéb területeire is. Például az ilyen jellegű ellenőrzésekre. Egyszerűen lehetne kezdeni. Első lépés, tanulj meg írni-olvasni; és így tovább. Legalább belátták a tévedésüket, ezért mindenképpen dicséretet érdemelnek. Sokan még erre sem képesek.

„2012-06-26 15:13:20

Tisztelt Olvasóink!

A Fegyencedzés 2. című kötetünk 159. és 160. oldalán a birkózóhíd és elülső híd nevű gyakorlatok leírása mellé nem a gyakorlatok végrehajtását bemutató illusztrációk kerültek. 

A hibáért szíves elnézésüket kérjük! 

Amennyiben technikai segítségre van szükségük, kérjük, jelezzék az info@jaffa.hu e-mail címen.”

            Vajon, írhatok nekik, ha nem megy az egylábas guggolás? Segítenek a helyes technikában?
            Tehát a Fegyencedzés 2. A borító szép, impozáns; éppen olyan, amilyennek lennie kell. A hátulján helyet kapott egy idézet Paveltől, igencsak jól látható módon. Nem emlékszem pontosan, de le merem fogadni, hogy ha kinyitom a könyvem, ez lesz az első mondatok egyike, ami fogad, úgysem bírják ki, hogy ne írják bele többször ugyanazt. Meg is nézem. Jé, tényleg. Rögtön a legelső oldal legelső sora. A könyv egyébként szerkezetileg olyan, mint az első. A felépítése, a betűtípus és a nyelvezet éppolyan világos, érthető és áttekinthető, mint eddig. A tartalmat tekintve sincsen változás. Ugyanúgy szerethető, élvezhető tartalmilag lényegi információt tartalmazó és közben önimádó, önismétlő, mindent és mindenki mást szarba se vevő iromány. Ettől is olyan különleges. Tehát a hátoldalon megtalálható az önmarketing a lehető legklasszabb stílusban. Bizonyosan sokat ön ismétlek, de nem tudok elmenni felette. „Nincs salátabár, légkondi vagy más luxus, csak az izzadtság, a kínlódás és a küzdés. …Ahol a gyakorlatok célja nem az ócska trófeák…” – Ha test- építesz szar vagy. Ha a munkádat és a kitartásodat bármilyen módon elismerik azt csakis „ócska” módon tehetik. Ennek a szellemében a „Fegyencedzést” inspiráló rabokat le kéne dobni a dzsungelbe, hogy ne legyen nekik tető a fejük fölött és négy fal stimulálta mesterséges környezet. Ilyen luxus azért nem kell. Mennyivel jobb lenne megküzdeni az éghajlattal és a vadállatokkal, a mindenféle mérgező giz-gazzal és azzal, hogy nincs mit enned. Hagyjuk a luxust. Nem az a baj, hogy a könyv megpróbálja elfeledtetni velünk, hogy annak ellenére, hogy a társadalomban a leültetett bűnözők néhány alapvető érdekérvényesítési joguktól és általános szabadságuktól meg vannak fosztva egy bizonyos zárt és korlátozott intézményrendszer keretein belül; nem mondhatni, hogy a körülményeik „rosszak” lennének. Ha csak az egyszerű dolgokat tekintjük: Azért cserébe, hogy megpróbálták valamilyen módon és eszközzel megfúrni a békés és becsületes társadalmi együttélés szabályait, kapnak vizet, ételt, lehetőségeket, tetőt a fejük fölé, ágyat és központi fűtést, valamint egészségügyet. (Bármilyen példát is hozok fel most, vagy akár a későbbiekben, természetesen nem vehető egy kalap alá a nemi erőszaktevő és az, aki 50 000 Ft. – adótartozás miatt ül börtönben. Az általánosításom mögött azért én is tudom, hogy kivétel mindig akad.) És, én sem azt mondom, hogy ezek olyan körülmények, amilyenekre magam is vágyom, vagy amilyenek között feltehetően Bill Gates is él, hanem hogy, attól, hogy mindezek nem feltétlenül és kifejezetten „jók”; mégis jobbak, mint ami jelen korunkban a társadalom jó részének jut úgy, hogy közben termelik a GDP-t és nem élősködnek, mint a paraziták.

            De megint elkanyarodtam. A baj, tehát nem az, hogy a könyv, mit próbál meg felhasználni a saját érdekében, hanem az, hogy sokszor sikerül is neki. Erről már írtam korábban pár sort:

            http://ginandthen.blogspot.hu/2014/01/paul-wade-fegyencedzes-gameplay.html

            Viszont kiemelendő, hogy a könyv kitér a kajára; a rendszerezés fontosságára, a pihenésre, az elme erejére is többek között. Ezek mind nagyon fontos- és edzés, de az élet szempontjából is értékes dolgok.

            Na, nyissuk ki újra a könyvet: Ismét a vélemények rovattal kezdünk. Őszintén szólva, csoda, hogy ennyit ki tudtak húzni Pavelből, mert jellemzően, amikor nem a saját maga által írt könyvekről vagy nagy szerelméről a dragondoor fórumról beszél/ír, akkor általában annyit nyilatkozik, hogy: „Aha, ja, igen, nem, úgy gondolom.” Igazából szeretem is Pavelnek ezt az egyszerűségét, amivel az interjúiban a bugyuta kérdéseket kezeli.
            Most azonban: „A Fegyencedzés 2. Briliáns ötleteket ad a test oldalsó izmainak felerősítéséhez. Kőkemény!” – Pavel Tsatsouline
            Egy interjú során, amikor szintén a Convict Conditioning (milyen változatos vagyok) kapcsán kérdezték nem volt ennyire ékesszóló: „Az egy jó könyv!”. Mindez persze nem változtat a lényegen. Ez a könyv, tényleg jó.

            A figyelmeztetés részt és a jogi kiskaput újból megtalálhatjuk, ha ők vették a fáradtságot én is beírom újból:

Az erőnlétnek és az erőnek semmi értelme egészség nélkül. Megfelelő edzéssel azonban ez a három jótétemény együtt jár. A testedért te vagy a felelős – hát figyelj rá!

            A tartalomjegyzék már két oldalas. Hiába, innováció. Az előszót, ezúttal Brooks Kubik jegyzi, összegezve leírom nektek: Miután isten-császár király vagyok és eper illatú a fingom is, rászánom magam, hogy írjak egy előszót. Ha még nem mondtam volna én szartam a spanyol-viaszt, így nem is csoda, hogy Paul- engem kért fel. „DINOSAUR TRAINING” – ez a reklám helye. Én csinálom, tök jó, nézd meg. Ja igen, fegyencedzés: ha nem lett volna világos: DINOSAUR TRAINING; azt vezetem én. Szóval Paul ügyes gyerek, néhány dologban egyetértünk. Ez a könyv jó.
            Idézek is: „ A régi dolgok működnek, a modernek meg nem.” – HOGY? HOGY NEM MŰKÖDNEK? Jézusom; és ez egy tanfolyamvezető példamutató sportember? Hol a tisztelet? Hol van az alázat az eltérő célokért vívott eltérő módszerek alkalmazásába rejtett kitartásban?
Költői kérdéseim most nem válaszolnám meg, inkább megpróbálom kimenteni az úriembert. Tény, hogy „egyesek”, a „modern” élsportot a testük és szellemük teljes leépítésével együtt végzik, a rövid távú előnyökért feláldozott hosszú távú értékek mellett. Talán, de csak talán erre utalhatott Brooks. De attól még működik: csak beledöglesz. Vagy lehet, hogy a Flabelosra célzott. Tudhatná, hogy azzal 3 perc alatt 32 db kockát építhet valaki a hasára és megszabadulhat 40 kg. Zsírtól, miközben spirituálisan megvilágosodik.

            Marketingből sosem elég, „Mielőtt elkezdenél edzeni” a könyv lenyomja a torkodon a Fegyencedzés 1-et is. Amire a könyv válaszokat ígér:

·         Mi a helyzet a nyakkal, alkarral, vádlival?

·         Hogyan érdemes dolgozni az oldalsó izmokon?

·         Ízületi erősítések

·         Börtönkaja

·         Börtönmódszer- sérülések kezelésére

·         Mentál tréning

           

            Ennek a Bevezető előtti bevezető fejezetnek a végén Paul megpróbál szerény lenni. Aranyos, kedves. A 18 éves énem úgy megkajálná ezt a szemérmetlenül pofátlan álszent visszafogott önajnározást, hogy csak na. Nem tehetek róla, muszáj itt is idéznem:
            „…az én számból leginkább ezek ellentéte szokott elhangzani, nem az, amit a modern fitnesztanok ma elfogadhatónak tartanak. (És talán a módszerem éppen ezért működik.)”
            Néhány sorral lejjebb pedig:
            „Nem olvastam táplálkozástudományi és biokémiai témájú tanulmányokat, sőt nem ismerem a most legdivatosabb edzéseket sem.”

            „Hiába állítanám, hogy olyasmiket találtam ki, amivel a „szakértők” és a személyi edzők egyetértenek.”
            Hát te skizofrén vagy barátom! Csak, hogy néhány nevet említsek emlékezetből, akikről a szerző „nem állítja”, hogy „egyetértenek” vele: Dan John, Pavel Tsatsouline, Mark Reifkind,  Zach nemtudoménkicsoda,  Gary Cook,  John, Du Cane és Brooks Kubik: ehhez a listához fel sem kellett csapnom a könyveket, biztosan van még benne jó pár név, akik szerint (igaz, hogy nem alaptalanul) ezek jó könyvek.
            Annak ellenére, hogy „semmit sem tud a gépekről és az egyéb edzésekről” elég durván kijelenti róluk nagyjából minden oldalon negyvenhétszer, hogy szarok. Billy Milligen óta kedveljük a meghasadt személyiségeket. Kéntelen vagyok még lovagolni ezen: Az első kötetben ezerszer el van mondva, hogy annyira elhatalmasodott rajta (a szerzőn) a calisthenic mánia, hogy Harvardtól Oxfordig minden könyvet elolvasott, ami erről szól. Minden tanulmányt, minden kutatást, minden cikket, szószedetet, könyvet, amiben csak fél mondatban is szerepelnek az erő- és az edzettség szavak. Még, ha nem is így kimondva, de számtalanszor utalt rá, vagy máshogyan mondta ki. Megtudtuk, hogy kijátszotta a Svájci Testőrséget és elosont a Pápa személyes lakosztálya mellett, majd elcsente a Bíborostól a kulcsokat, betört a Vatikán szigorúan őrzött könyvtárának testedzéssel foglalkozó részlegébe és miután megállította az időt elolvasott mindent, ami csak a keze ügyébe akadt. Kipróbálta a kísérleti nyulakon az összes lehetséges edzésforma összes lineáris kombinációját és így jött létre az első könyv. Erre, most úgy próbál jópofizni velem, hogy reálisabbnak és korrektebbnek tűnjön, hogy hát én nem olvastam semmit. Nem tudok semmit. Igaz működik, amit csinálok, de én csak azt kérem tőled, hogy olvasd el a könyvem.
            „Csak annyit kérek, hogy olvasd el… Ha nem tetszik, amit írtam az sem baj – de ha tetszik, próbáld ki, teszteld, használd!”

            Leszakad a képem. De nem tudom utálni mégsem, sőt azt kell mondanom, kifejezetten imádom ezt a manipulatív görényt. Elég egy kicsit nem gondolkodni és máris beveszem, hogy az én érdekeimet nézi. Amúgy meg nyilván Lófaszt. Egyszerűen annyi értelem, manipuláció és intelligencia van e mögött, hogy az félelmetes.

            „Nekünk bejött. Ki tudja, talán nálad is működik majd…” – Ekkora egy szarrágó álszent kis édi-bédi szerzőt. Igazából szimpatikus. De be kell látni sántít egy-két helyen. Ha valamiről semmit sem tudok, hogyan állíthatom, hogy az rossz, míg amit én mondok az pont azért jó mert az ellenkezője annak, amiről nem is tudok.

Bevezetés

            „Képzelj el egy arénát, ahol a férfiak – nők nincsenek – úgy edzenek, mintha a túlélés lenne a tét.” – A nők nem emberi lények. Nők nem edzhetnek keményen. A nők egyszerűen senkik.  A trófeák ismét ócskák az emberi evolúció eszközarzenálja nem jelent semmit. Embertelen erő nélkül nem túlélés a túlélés. Minden iróniám ellenére ez egy motiváló és elgondolkodtató oldal.

            „Képzeld csak el, hogy mit tudnál tanulni a testedzésről és arról, hogy te magad milyen vagy.”

            A börtönben mindenki értelmi fogyatékos. Senkinek semmilyen előképzettsége nincsen, minden rab az „öregektől” tanulja meg az edzésmódszereket. Senki, aki bekerült, soha, de soha nem nyomott még egyetlen fekvőtámaszt sem azelőtt, hogy lecsukták. Ezek a titkok olyanok, amilyeneket „sohasem tanulhatsz meg személyi edzőtől.” Birkázzunk le minden személyi edzőt. Bátor dolog.

            Visszafelé racionalizáció következik. Annak ellenére, hogy még szerintem is nagyszerű a második könyv. Nagyon sok és nagyon klassz ötletet, módszert, gyakorlatot lehet belőle tanulni. Tökéletes kiegészítője az első könyvnek, de az világos, hogy ezt a kiegészítést a pénzéhség és az első rész eladott példányszámainak kooperációja alapozta meg. Ez persze az értékéből nem von le, mégis nyilvánvaló. Ennek ellenére természetesen minden meg van magyarázva. Eredetileg a Fegyencedzés kézirata hatmillió oldal és már alapból is több könyvet terveztek, annak ellenére, hogy ez idáig egyetlen utalás sem történt erre, pedig a marketing guruk ezt a fogást tuti nem hagyták volna ki. A 2. Könyv elkészültéig azért beérett a gyümölcs. Itt már a 3. Részt is megszellőztetik, biztos, ami biztos.

            Az új rész gyakorlatainak célja nem a Mesterhatos helyébe lépni, hanem, hogy abból kinőve kiegészítsék azt. Az első lámpaoltás pislákoló fényénél újabb kincsre bukkanunk.

            „A legnagyobb hiba, amit a legtöbben elkövetnek az, hogy az emberek nem kitartóak!”

            Annál jobb eredményt lehet elérni, minél inkább megvannak az alapok. Magasabb szinteken ez még inkább igaz. Nem hagynánk ki egyetlen lehetőséget sem: a marokerősítő sem ér semmit. Dobd ki a kukába a súlyokat és a gépeket is. A szerző ugyan saját bevallása szerint sem tud róluk semmit, de azért dobd ki!

I.                   Rész – A szárnysegédizmok

            Ezek az izmok a test középvonalától távolabb eső „kisebb” izomcsoportok. Alkar, ferde hasizmok, vádli.

Vasmarok és erős alkar

            Okossággal indulunk. A gép vagy lánc olyan erős, mint amilyen erős a leggyengébb része. Aztán az erőemelők szíjaira, kampóira vetünk árnyékot és megpróbáljuk kikérni magunknak. De mi van a való élettel? Mi lesz, ha fizikai munkát kell végezned? A szerkentyűk és trükkök nem segítenek. Elárulom. De. A börtönben kényelmes az élet. Megkérdezném Pault költöztetett e már a tizedikre csupa olyan bútorral megáldott családot, ami nem fér a liftbe? Mélységesen szégyellném magam a lesújtó pillantásaitól, amit azért kapok, mert van annyi eszem, hogy a „szánalmas” eszközök igénybevételével elkerülöm a gerincsérvet. De hát ez van. Én nem vagyok embertelenül erős.
            „A régi idők erősembereinek nem voltak ilyen problémáik.”

            Hát nem. Tényleg nem. Sem az óhazában, sem a 19. Század végén nem állt minden sarkon egy Empire State Buliding a tetőtérre váró Zongorákkal. A lényegbe azonban nem tudok belekötni. Az erős, ügyes kéz és a masszív állóképesség együtt hasznos!

            „Modern módszerek – Felejtsd el” Ez egy alfejezet cím. „nézd meg milyen módszerekkel edzenek manapság!” Muszáj újból beidéznem: „nem ismerem a most legdivatosabb edzéseket sem.” – Durva mi? Senkit sem távolítanék el attól, hogy elolvassa és alkalmazza a könyvben leírtakat. Mert azok nagyon jók. De ha elgondolkodsz olvasás közben a saját életeden és tapasztalataidon remekül szórakozhatsz is közben! Kurvajól szórakozhatsz az ellentmondásokon.

            Régi idők alkarja, anatómia, evolúciós magyarázatok. Ne csak a suliból lógj, hanem a fán is. Erre születtél. Az itt levő anatómiai okfejtések végtére is érdekesek és tanulságosak, különösen annak, akinek semmilyen információja nincsen ezekről. Láthatunk néhány fogás fajtát képpel illusztrálva, ezek előnyeit és hátrányait.  Takarodó után elkezdhetjük végre, amiért megvettük a könyvet:

A Függeszkedés lépései

            Szerencsére a könnyebb gyakorlattól a nehezebbig elv megmaradt, de a kötelezően muszáj pont tíz lépésre szétszedni a dolgot módosult. Ezt a felfogást, csak üdvözölni lehet. A függeszkedés 8 egyre nehezedő lépésre van bontva, melynek királya; az egykezes törölközős függeszkedés. Az itt következő tippek javarészt ismétlések és szeretném hinni, hogy aki idáig eljutott, annak nem kell magyarázni, de ismétlés a tudás anyja ugyebár és szeretnénk, ha meglenne az oldalszám.
            Progresszivitás, idő, helyes tartás, fokozatosság, pihenj. Mindegyik háromféleképpen.

Tortúra a haladó fogásért

            A világ összes létező függeszkedés fajtája fel van sorolva itt azoknak, akiknek sosem elég. 4ujj, 3 ujj, 2 ujj, 1 ujj, ujj nélkül, csukott szemmel, aligátorok fölött egy hajszálon. Szóval minden.

Fekvőtámasz ujjbegyeken

            A cím magáért beszél. Lényegében a már jól ismert fekvőtámasz sorozat van benne, csak ujjbegyeken. Ez erősíti az alkart, feszesíti és stimulálja azokat az idegeket, amelyek a fogásért felelősek, csak ellentétes irányba. Kitalálni nem nehéz, ha kened az egykezes ujjbegyes fekvőt, akkor jöhet a kézenállásos változat. Itt elég a kis ismétlés, mert ez tényleg, erő- és nem állóképességi gyakorlat. Az ismétlések számát érdemes öt körül tartani.

Erőpróba. Mint a neve is mutatja, ez egy edzésminta, amelyet óhaj-sóhaj szerint meg lehet próbálni, teljesíteni vagy gyakorolni. ÓÓÓóóóó
            „Ha súlyokkal akarod erősíteni a kezed rendben, én nem mondom, hogy rossz módszer.”
Záróakkordnak megint van értelem. A vastag alkar erőt sugároz. Szánjuk rá az időt és az energiát.

Az oldalsó lánc edzése

Tartsd ki a zászlót!

            Ezzel úgy vagyok, mint a híddal. Olvasd el. Próbáld ki. Tanuld meg. Alkalmazd. A zászló igazán lenyűgöző és pompás erőgyakorlat. A könyv mindent leír. A zászló megtanulásának lehetősége olyannyira nagyszerű, hogy teljességgel el tudok tekinteni a hülyeségektől.

Buldognyak

            Képbe kerül a birkózás és szó, mi szó nagyon helyesen. Ők aztán igénybe veszik a nyakukat. A zsiráfok is, de ők természetüknél fogva. A könyv bemutat több módot is a nyakizmok erősítésére, ezek is mind rendkívül hasznosak.

            Wade igen jól tájékozott a dolgokban. A birkózó híd és az elülső híd a nyak edzése szempontjából kihagyhatatlan gyakorlatok azoknak, akik szeretnék ezt a specializált területet is fejleszteni.      

Vádli

            A szokásos.

II.                Rész: Golyóálló ízületek

Aktív nyújtások. Amíg egy gyakorlat itt erősít: ott nyújt. Aztán fordítva. Nyújtás. Már régen voltak szidva a többiek. Mások csak nyújtogatnak. Eredmény? Semmi, nulla. Zéró. Értelmetlen, haszontalan. A hajlékonyság a calisthenic mellékterméke. Aki amúgy nyújt az csak nyújtogat, következésképpen csak pocsékolja az idejét.

            A Fegyencedzés az aktív nyújtás mellett teszi le a voksát. Érvei kivételesen elgondolkodtatóak. Az aktív hajlékonyság egységként való mozgásra neveli a testet. Növeli a funkcionális mozgástartományt.

Hármas befutó

            Találtam homokot itt is, de inkább itt is úgy döntöttem, hogy olvasd el, elejétől a végéig. Gondold át. Próbáld ki. Élvezd az előnyeit. Azt azért megjegyezném. Paul ’88-ban hagyta el a San Quentint és 31 éves volt ekkor. Eszerint most nagyjából: 57. Ez az egyik. A másik, hogy 19 évet volt börtönben és gondolom nem 12 évesen került be, valahogy nem sikerült neki a rehabilitálás. Azért elmondja a titkos titkot, amiről eddig szintén nem tett említést. Érdekes. Mindenesetre a titok jó. A hármas befutó három különálló gyakorlat a három láncolat aktív nyújtására. Híd-tartás; L-tartás és csavart ülés. A többi információ a könyvben van. Mindegyik ésszerűnek tűnő lépésekre van bontva.

III.             Rész: Bölcsességek

            Na, már megint. Egyiknek sem volt az a luxus. Salátabár meg blablabla. Mindenki születése napján kerül börtönbe. Illetve, aki nem az előtte sosem edzett, sosem látott; hallott; vagy olvasott semmit, ami egy kicsit is a segítségére lehetett ahhoz, hogy hogyan kell felkelni reggel az ágyból. Mindent a börtönben kell megtanulni. Csoda, hogy ezek az életképtelen emberek egyáltalán tudnak késsel- villával enni. Bár az nem „nyers”, nem erős. Lehet, hogy kézzel tépik szét a kaját miután megverekedtek érte a medvével.

            Annyi azért biztos. Az ember, nem csak a börtönben, de a „luxus” körülmények között is érezheti magányosnak magát. Olyankor a belső démonaink leküzdése nagyon fontos.

Időtöltések

            A könyv nagyon helyesen felhívja a figyelmet arra, hogy az edzésekben elért különbség fokmérője lehet az, amit az edzésen kívüli időddel kezdesz. Szokj le a heroinról! Legyél fegyelmezett! Aludj. A speedről is szokj le! Rendszerezd az életed és legalább nagyjából élj aszerint. Lehetőség szerint ne is dohányozz vagy mérgezd magad feleslegesen. Durva, hogy az egyszerű dolgokat, hány oldalon keresztül lehet írni.

Börtönétrend

Számomra érdektelen téma. Egyenek, amit kapnak. Nem vagyok se ellene, sem nem pártolom, hogy kapjanak tízszer ennyit. Egyszerűen ugyanannyira nem érdekel, mint az , hogy jelenleg New York 3. Utcájának első emeletének az egyik lakásában levő konyhaasztalon van-e váza a virágoknak.

            A végén megint jön egy kis önellentmondás a nem tudok semmit, semmiről, de azt tudom, hogy ki mit mond a fehérjéről és az nem igaz, hanem az –az igaz, hogy… Ostoba példa. A tehén és a bika mennyi fehérjét eszik mégis mennyi rajta az izom és a hús. A szerző nem tűnik ostoba embernek mégis ezzel akar megetetni? Ha azt eszem, amit a rinocéroszok, akkora leszek? Más állat, más agy, más idegrendszer, más emésztés, más energiafelhasználás. Attól, hogy az is emlős, meg én is, meg úgy nagyjából a tehén is alkalmazkodott a földi klímához meg én is, még nem hasonlítunk annyira. Attól, hogy füvet eszem, nem nő ki a patám. Miért gondolja, hogy ha én sem eszek fehérjét, ahogy a tehén sem igazán, majd én nekem is megnő az izomtömegem. Nem vagyok fehérje-fan, nem erről van szó. De ne nézzenek már madárnak. Megvettem a könyvét, dagasztom a tárcáját, támogatom a marketingjét; így is éppen eléggé palira vagyok véve, nem kell még ez is. Általánosságban véve egyébként nem mond butaságokat. Csak elfelejti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy kijelentse magáról: csak ez a jó!

Rendbe jönni

            Ez a rész a gyógyulással foglalkozik. Érdemes átrágni.

Az ELME

            A sötétben mindannyian egyedül vagyunk. Még az árnyékunk sincs velünk. Mindünknek meg kell küzdenünk a démonainkkal és le kell győznünk őket. Érdekesség velük szemben, hogy a siker ma, nem jelent sikert holnap is.  Wade itt több olyan emberekre jellemző „szokást” és hiedelmet; negatív attitűdöt vizsgál, ami gátolhat a fejlődésben. Olyanokat, mint a kisebbrendűség; a fájdalom, az elbizonytalanodás, öregedés…  A legtöbbünknek javasolt átgondolni ezeket. Ha nem is mindenhol; de az egyes részekben mindenki magára ismerhet. Ezekre kínál megoldást a könyv. A könyv vége pedig egy kis börtönpropaganda, majd  seggnyalás az eredeti kiadó által kiadott egyéb könyveknek és szerzőinek, valamint a vélemények a könyvről rovat szerzőinek.

            Konklúzió: Szerezd meg mindenképpen. Döntsd el, mire bólintasz rá és mire nem. És kész.

A jegyzetet készítette: Kardmen

Paul Wade - Fegyencedzés jegyzet/kritika

Paul „Coach” Wade – Fegyencedzés

            Szeretném leszögezni, hogy minden későbbi belekötésem ellenére a Fegyencedzés az egyik legjobb könyv azok közül, amelyek a saját testsúlyos edzésről szólnak. Alapvetően az Erő és edzettség kialakításával és megtartásával foglalkozik. Segítségével világosabban lehet látni önmagunkat és a testedzést. Ez a jegyzet a könyv lényegét próbálja megragadni, valamint némi saját tapasztalatot, élményt igyekszik hozzáadni a már amúgy is rendkívül értékes tudáshoz.  Ami nagyon fontos és sokan figyelmen kívül hagyják, nem csak akkor, amikor ezt a könyvet olvassák, hanem úgy egyébként is az életük folyamán, hogy: Fontos, hogy legyen megfelelő érzelmi és alapvető intelligenciád ahhoz, hogy a dolgokat a helyén tudd kezelni. Ez a könyvben szereplő információkra különösen igaz.

A könyvet, amit én vettem a Jaffa kiadó nyomatja (általában klassz könyvek kerülnek ki a kezeik közül) és a bolti ára 3990.- Ft. - volt. A törzsvásárlói kártyámnak hála ez az összeg 3000-re redukálódott. Annak ellenére, hogy viszonylag könnyedén beszerezhető az Internetről, mindenképpen javaslom azt, hogy vedd meg, vagy nyomtasd ki magadnak. Így vagy úgy, de fizess érte; egyrészt, mert így talán jobban fogod értékelni (egy könyv önmagában is érték), másrészről pedig nem baj, ha a kiadó kap egy visszajelzést, az önmagával törődő társadalmi rétegtől annak érdekében, hogy igényes, sporttal foglalkozó könyvek fordításait is kiadják, mert van rá kereslet.

            Ha a könyvet nem találnánk meg a környező boltok egyikében, (amit kétlek) akkor beszerezhetjük a következő helyek valamelyikéről, igazán jutányos áron.

http://www.jaffa.hu/konyvek-reszletek.php?konyv_id=2545

http://www.libri.hu/konyv/fegyencedzes.html?gclid=CO-3o9f4m7wCFQdY3god-Q4Atw

            Szeretném megelőzni azokat, akik szerint úgy okoskodom, hogy igazából sosem csináltam vagy láttam ilyesmit, hogy De. Magam is évek óta híve és megszállottja vagyok az effajta edzéseknek. Szerelmese az önfejlesztésnek, mind testi- mind lelki úton.

            A könyv nem mentes a marketingtől. Sőt. Szeret szélsőségeket alkalmazni annak megvilágítása érdekében, hogy mennyire király. Ismét szeretném leszögezni, hogy minden kritikám ellenére én szeretem, imádom ezt a könyvet, csupán nem vagyok „hülye”, akivel „mindent” meg lehet etetni. Távol álljon tőlem, hogy bárkiről ilyet feltételezzek… Példának okáért ott van egyből a könyv hátulja, amely leírja, hogy a legtöbb testedzéssel foglalkozó rendszer ratyi, mert az és kész. Mert ha a túléléshez nem a nyers erőt használod ratyi vagy.
Elárulom, ha egy mesterlövész több-száz méterről leszed valakit, az nem jelenti, hogy ne tudta volna szarrá verni az illetőt. Csupán így volt a hatékonyabb és a célravezetőbb. Na, a könyv sokszor a más körülmények közötti kölcsönhatásokat arra használja fel, hogy érvként hozza fel valami ellen saját maga mellett.

            Ezt azért jó tudni. Ennek ellenére hiszem és vallom, hogy „a Fegyencedzés technikáit bemutató könyve Mindenkinek hasznára válhat, akinek elege van a puhányságból és igazi erőre vágyik!”

A felnyitott könyv egyből a „Vélemények a Fegyencedzésről” rovattal indít. Ezzel sincsen semmi baj, hiszen, ha a számodra releváns és tiszteletre méltó emberek jó véleménnyel vannak valamiről, akkor könnyebben beadod a derekad.

            Pavel Tsatsouline véleményének teljesen helyt adok. – „Szerezd meg a könyvet!”  Gary Cookkal már van egy kis bajom:

            „A Fegyencedzés megbecsüléssel és tisztelettel adózik a testsúllyal végzett edzésnek. Ez a könyv régi lépés egy új irányba, amit csak üdvözölni tudok.” – Namármost Ez vagy totális baromság, vagy félre fordítás vagy csak sima kreténség. Vagy valaki okosnak akart tűnni anélkül, hogy gondolkodott volna, nem tudom. De: A könyv is bemutatja, hogy éppen az a lényeg, hogy már az „ÓKORBAN” is így nyomták és „MANAPSÁG MÁR NEM” így nyomják. Tehát az irány régi és a lépés új, a mostani embernek, hiszen nem ehhez szokott ha már szeretnénk színesen metaforizálni.  Lehet, hogy csak én dramatizálom túl.
            A következő vélemények is mind dicshimnuszok és ha kis módosítással is, de a legtöbbel egyetértek.

Mark Riekfind – „Bravó edzőkém bravó.”

A könyvben található Figyelmeztetés rész egy része nagyon tetszik. Ez olyannyira fontos, hogy ki is emelem:

Az erőnlétnek és az erőnek semmi értelme nincs egészség nélkül. Megfelelő edzéssel ez a három jótétemény együtt jár. Mindig elővigyázatosan járj el és csak a saját felelősségedre. A testedért te vagy a felelős – figyelj rá!

            Aztán egy kis csúsztatás, hogy jogvita esetén legyen kiskapu, majd jön a tartalomjegyzék egyetlen oldalban. Tulajdonképpen ez kellően átlátható.

            Az Előszóban egy anekdotát olvashatunk John Du Cane-től, amiben önmagát és az általa kiadott könyveket sztárolja, de ha leszedjük róla a körítést a lényeg igenis fontos marad: A Fegyencedzés jó. A Fegyencedzés hatékony. Ne higgy el mindent, amit mondanak, csak azért mert azt szeretnék, hogy el hidd! Gondolkodj!

Bevezetés

            Egyből szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy a súlyzós edzés szar. Aki súlyokkal és/vagy gépekkel edz az egy retardált gyökér. Bárki, aki másmilyen módszerrel edz, az biztosan nem azért edz, hogy embertelenül erős legyen. És, ha nem saját súlyos edzés, hanem másmilyen, akkor ellenség. Ezzel sincsen baj, mert a szélsőség kiütközteti a saját súlyos edzés előnyeit és egy normális ember a saját fejében a helyére tudja rakni az információkat önmagától is. A gond ott van, hogy ezen a világon sok a nem normális ember. Ezt mind tudjuk jól. Sok olyan srác van, akik a könyv elolvasása után minden Konditermet Gomorraként kezel és minden benne tréningezőt pedig démoni ivadéknak tekint. Kivéve a nőket; a nőket megdugnák, ha démoniak, ha nem.

Az erő útja

            Egy kis mese arról, hogy a kondikban sok srác van 45 centis bicepsszel, akik nehéz súlyokkal nyomják és nagynak látszanak izompólóban. Szerény észrevételem, hogy jellemzően, ha valami nagynak látszik, vélhetően az is. Kivétel mindig van persze.
            „De ezek közül hányan erősek valójában?

·         Hánynak van igazi atlétikus ereje, amit használni is tudna?

·         Hányan tudnának megcsinálni 20 szabályos egykezes fekvőtámaszt?

·         Hányan tudnának hibátlan egykezes húzódzkodást végrehajtani?”

            És még néhány ilyen kérdés. Na, most, attól, hogy testedzés, még nem biztos, hogy ugyanaz a cél. A jóga is testedzés és a jógások közül nem sok nyom fekve 120 kg-val, és annak ellenére, hogy a híd gyakorlatokat művelik, ritkán csinálnak meg 10 felemás fekvőt kézenállásban. A könyv az eltérő célért végzett eltérő edzést máris egy kalap szarnak titulálja, csak mert az a cél végeredményben nem hasonul a Fegyencedzés által elérni kívántakhoz.

            „Manapság nem találunk olyan testépítőt, egyik edzőteremben sem, aki végre tudná hajtani a felvázolt „egyszerű” saját súlyos gyakorlatokat.” Ettől aztán a „felfújt” karú, pózoló, évek óta edző ember teljesítményét le kell fikázni a földig. A megfelelő sportnak a megfelelő keretek között természetesen az előnyei mellett vannak hiányosságai is, ez vitathatatlan. De azért na… A könyvben több helyen előforduló edzőtermi patkány kifejezés is sértő, bármilyen komikus még akkor is, ha én nem tartozom abba a kategóriába.

            Az erőssé válni részben is a súlyzós edzés inakra gyakorolt negatív hatásait említi, majd rátér arra, hogy másként is lehet.  Jön egy kis Calisthenic háttér sztori megfűszerezve azzal, hogy ilyen a világon sehol nincs, nem létezik és nem is volt mostanában csak a börtönökben. Később persze hivatkoznak rá, de most még elfelejtik a tornászokat.
            Ezután Paul Wade kérdésesen létező vagy nem létező életéről tudhatunk meg dolgokat. Címeres balfasz és pitiáner drogos létére 76553 évre ültették le. Mindegy is, megint csak nem ez a lényeg, hanem a szellemiség, ami emögött húzódik. Annak ellenére, hogy vékony és tudatlan srác volt, megfelelő motivációval, kitartással és következetességgel képes volt arra, hogy komoly eredményeket érjen el és itt jön a legfontosabb. Bárki képes erre, nem csak a testedzésben, hanem bármi másban is a világon.

            A szobrokra vonatkozóan, el kell ismerni, hogy volt egy nagyon impozáns testfelépítésük és valószínűleg nem Biotech étrendkiegészítőkön éltek. Ez a példa nagyon tetszik, megmondom őszintén. A könyvben illusztrációként benne is vannak az említett szobrok. A rész végén a már megszokott önimádat is található és kis utalás arra, hogy végül is hogyan jött létre a könyv „alapja”. A betűstílus és a szerkezeti tagoltság is kiváló. Az egyes bekezdés címek is nagyon találóak, például: „Lámpaoltás”. 

A lényeg: Ha akarod és elég elszánt vagy; nálad is működni fog!

Az erő elfeledett művészete következik

            Ami egy kis történeti áttekintést és bepillantást enged a Calisthenic ősi művészetébe és gyakorlóinak népes táborába. A helyesen kivitelezett, saját testsúllyal végzett gyakorlatok hatalmas erőt adnak. Nagyon élvezhető ez a leírás szinte elejétől a végéig tényleg, csak pár apróság:

            „A régiek a Calistheniket soha nem állóképességű gyakorlatnak tekintették!” – na, nem tudom, ki hogy van vele, de én ritkán Skypeolok több ezer évvel ezelőtt élt katonákkal és annyi levelet sem találtam tőlük a padláson, amiben kikötik, hogy ha a Krisztus utáni 21. Század elején vita kerekedne belőle, szeretnék leszögezni, hogy ők a calisthenicet kizárólag erő- nem állóképességi gyakorlatnak gondolták. Ez nagyon fontos. Az utókornak ezt feltétlen tudnia kell. Szóval kicsit döcög nekem az érvelés. Végül is minek állóképesség egy ókori sereg katonájának. Nem kell menetelnie mérföldeket minden körülmények között a kurvanehéz vértjében és a seregek közötti csaták is minden bizonnyal, egyetlen perc alatt véget értek. Csak ezt használták és csak erő építésére. Állóképesség le van szarva.  Benne van a könyvben, hogy a görögök megértették, hogy a calisthenic gyakorlása révén a test eléri a természetesen elérhető maximális potenciálját, de nem a mai testépítők felfújt módján…

            Nehéz is lett volna megérteniük a mai „módokat” évezredekkel ezelőtt. A történeti áttekintés folytatódik, kicsit megugorva napjainkig, egészen pontosan a XX. Századig. Aztán jön a fekete leves. A 20. Században minden szar, minden fejlesztés, minden innováció a testi tudás hanyatlásának melegágya. Félreértés ne essék: Nagyon sok tekintetben igazat kell adnom a gondolatmenetnek, ami például az atlétikus hatékonyságot illeti. Vagy sok egyéb másban is. De „haszontalannak” és „szánalmasnak” titulálni egy gyakorlatot csak azért „mert csak”, nem látom értelmét. Hirtelen megint, mint a könyv elején az egykezes húzódzkodás; úgy most a fekvőtámasz „kezdő” gyakorlatnak van minősítve és minden mesterhatoson kívüli modern gyakorlat a betonba van tiporva. Jön a korábbi séma, egy kis önimádat, egy kis börtön még a megfelelő egyensúllyal és megint egy kis gyémánt a sorok között.

            Az emberek nehezen kötelezik el magukat. Meg kell ismerniük a testsúllyal végzett progresszív edzések és a modern edzésmódszerek közötti különbséget.

            Az igazságtalanul egyoldalú (ennek ellenére részben igaz) összehasonlítás a Fegyenckiáltványban gyűrűzik tovább. „Én vagyok az élő példa arra” – mondja a szerző, hogy ilyen meg olyan császár a módszerem és nem kellenek a vasak meg semmi sem. Kicsit ironikus, hogy az „élő példa” titokban tartja a kilétét. Rendkívüli intelligenciával felépített könyv ez egyébként. Nagy háttérmunka és tudás húzódik mögötte, ezt nem lehet letagadni. Könnyen a „Rab”jává lehet válni a gondolatainak. Jön pár oldal a már megszokott mederből, aztán rátér a saját súlyos edzés előnyeire, melyek a következők:

1.      Kevés felszerelés kell hozzá – Tagadhatatlan és megcáfolhatatlan tény, hogy nehéz lenne ennél olcsóbb és eszközigénytelenebb edzésfajtát találni.

2.      Hasznos, funkcionális képességeket fejleszt – Ámen. „Lényegében mozgás közben végzett edzés”

3.      Az elérhető legnagyobb erőt adja – „Nem egyes izmokat, hanem magát a testet mozgatják, egységes egészként”. Na, most ez így van, de az érvelés megint hiányos nekem. A sétához is használom az egész testem, az, hogy lemegyek a boltba Chipsért, még nem adja nekem az elérhető legnagyobb erőt. Azt is írja indokként, hogy egyszerre több izomcsoportot mozgat meg egy-egy gyakorlat, ami lényegében ugyanaz, mint az előző csak máshogyan. Ami ugyebár megint csak így van, de ebből nem következik az elérhető legnagyobb erő.

4.      Az ízületeket is fejleszti, védi és megerősíti. Azt hiszem erre áldásomat adom. Természetesen csak a helyes és körültekintő kivitelezésnél.

5.      Hamar kialakítható vele a tökéletes fizikum. – Azt, hogy kialakítható vele, azt készséggel elhiszem, sőt magam is így gondolom. Természetesen, ha az ember megfelelően eszik, pihen és következetesen, progresszívan edz. De azt, hogy hamar, hááát. Mindegy is. Időnk van. Az út a lényeg, nem a végcél. Fel van hozva John Grimek példaként. Kis utánajárással úgy gondolom, hogy tiszteletreméltó egy pasas lehetett, meg legendás, meg minden és tudom, hogy fényévekre vagyok én az ő teljesítményétől nagyon sok téren, de a Google nagyon sok sokkal jobb képet képes kiadni a keresésre, mint amit a könyvbe tettek. Ott minden idők legesztétikusabb testű embere úgy néz ki, mint egy jó erőben levő böllér.  De ez megint csak kis jelentőséggel bír a lényeget tekintve.  Ennek a résznek a végén, már felhozzák a tornászokat. Ennyit arról, hogy CSAKABÖRTÖNBENVANEZMEGSEHOLMÁSHOLNINCSEN.

6.      Beállított és szabályozott testzsír százalék – Ami itt meggyőzött: „Senki nem lett jobb a testsúllyal végzett gyakorlatokban attól, ha kövér malaccá hízott!”

            A negyedik rész (Az első nagy rész, negyedik al- része) egy módosított tartalomjegyzék a könyvről., amelynek az első negyedével nagyjából már végzett is az olvasó, mire ideért. Itt kerül először elő a Mesterhatos, amely hat olyan alapvető erőgyakorlat, ami a test teljes megdolgoztatására és erejének növelésére alkalmas.

            Minden Mestergyakorlat fel van bontva tíz olyan lépcsőre, amelyeket egyesével megtéve végül el lehet jutni a kitűzött célig viszonylagosan belátható időn belül. Fokozatos nehézségi szintek találhatóak itt.

A mesterlépések a következők:

·         Egykezes fekvőtámasz

·         Egykezes fekvőtámasz kézenállásban

·         Teljes egylábas guggolás

·         Teljes egykezes húzódzkodás

·         Lábemelés függeszkedésből

·         Híd állásból, állásba visszaérkezve

            Majd minden mesterlépés után található néhány változat arra az esetre, ha további nehezítést, avagy változatosságot kívánunk az edzéseinkben eszközölni.

            A könyv harmadik nagy részegységében pedig csupa olyan információ és gondolat van, amelyet az olvasók 90%-a elfelejt abban a pillanatban, amint letette a könyvet és ez nem az író hibája. Ilyeneket, mint: Mindenkinek más a fejlődési üteme. Saját magadhoz alkalmazkodj. Állíts össze neked, magadnak megfelelő edzéstervet. Légy a saját edződ! Ezt valahogy a srácok elfelejtik, átugorják, nem értelmezik. Ebből születnek a Fegyencedzés csoportokba felkerült, kérek szépen egy nyalókát; ööö edzéstervet a bácsiktól; és a „ha tegnap csináltam 3 felülést, akkor ma kimehetek-e Wc-re? Nem fogom akkor túledzeni magam?” – típusú kérdések. Valamint a ma csináltam 10000000 fekvőtámaszt , háromszor ennyi húzódzkodást és lábemelést ; a levegőben is lebegtem, akkor délután még vagy egymillió egylábas guggolást, ezt a kört 400x teszem meg egy évben, adnátok tippet, hogy mit csináljak, mert túl könnyűek nekem a dolgok.

            Elkalandoztam kicsit. A lényeg, hogy a célod a mesterlépések tökéletes elsajátítása legyen!

            Következik a második nagy felvonás, amely a kézikönyvnek az a szakasza, amelyben a Mesterhatos gyakorlatai vannak bemutatva. Elmélet, vélt és valós előnyök; a gyakorlatok tíz lépését. Segítséget; javasolt sorozat- és ismétlésszámokat tartalmaz. Az elengedhetetlen öntömjénezés azért vele jár.

            Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kedvelem a könyv nyelvezetét. Mert de. Nagyon átjön. Acélos Tricepsz. Páncélkemény Mellkas, Golyóálló Ízületek. Ki ne vágyna ilyesmire.

A könyv a Fekvőtámasszal kezdi a sort.

            „A felsőtest legjobb gyakorlata. Erősít, izmokat épít, erősíti az inakat és arra edzi a felsőtest toló izmait, hogy a test alsó részével és a törzzsel összhangban dolgozzanak.” – Ennél szebb és átfogóbb átvilágítás azt hiszem nem is lehetséges. Ez még el van mondva 3 féleképpen, aztán egy kis gyűlöletkeltés a fekve nyomás irányába; anatómiai előnyök felvázolása. Körültekintő ismétlés úgy, hogy észre sem veszed. Igaziból a könyv mindig mást mond ugyanarra, de ettől élvezetes. Változatos és kellően szofisztikált a nyelvezete. A legtöbb dolog, amit itt említ, abszolút hitelesnek tűnik. Kiemeli, hogy a tökéletes technika vezet a tökéletes eredményhez.

            Pár általános szabály:

·         „Kerüld a fura szögeket és kéztartást. Találj olyan beállítást, ami neked kényelmes.

·         A törzs, a csípő és a lábak egy vonalban legyenek.

·         A lábaidat zárd össze.

·         A légzés legyen egyenletes.

·         A felső pozícióban a karok legyenek egyenesek, de ne feszültek. Legyen benne egy kis ív: „Tartsd puhán””

A sebességre vonatkozóan: Legyen helyén az eszed. Ha erőt építenél, csináld lassan. Amikor gyorsabb tempóra váltasz, azt az erőd és az ügyességed diktálja, ne a lendület. A változatosság gyönyörködtetése ne menjen az erőedzésed rovására.

A lépések nagyszerűen megtalálhatóak a könyvben, fényképekkel illusztrálva.

            Lépések

1.      Fekvőtámasz a Falnál – Ez a legkönnyebb, elméletileg minden egészséges embernek gond nélkül meg kell tudnia csinálni. Ahogy írom, ezeket a sorokat igyekszem megcsinálni a haladó szintet, vagy azt a szintet, amire képes vagyok. A gyakorlatok között pihenek eleget, írom tovább a jegyzetet, és amikor készen állok, visszatérek a gyakorlatra, majd kiegészítem egy-egy mondattal. 3X50, lassan, szabályosan végrehajtva még ebből az együgyű gyakorlatból is kellemetlen nem várt nehézségeket okozhat. Ezt persze jó értelemben írom.

2.      Fekvőtámasz előredőlve – Könnyebb, mint a hagyományos fekvőtámasz, de nehezebb, mint az előző verzió.  A 3. 40 darab szintén izzasztó tud lenni.

3.      Fekvőtámasz térdelve – Klasszikus Női fekvőtámasz.  A 3. 30-at már a pokolba kívánom. Szintén jó értelemben.

4.      Fél fekvőtámasz – Ezt a lépést volt a legnehezebb, nem átugranom. 2x25 a kis mozgástartomány miatt nem annyira vészes, mint a teljes lesz.

5.      Teljes fekvőtámasz – Nagy a kísértés a tempó felgyorsítására, de ugye azt nem szabad. Ez a gyakorlat hatékonyan megdolgoztatja a karokat, a mellkast és a vállövet. Nagyon szeretetreméltó gyakorlat. A 2x20 ismétlés nem lehetetlen küldetés, még egy kevésbé gyakorlott ember számára sem.

6.      Fekvőtámasz szűk kéztartással – A karok a hegyesebb szög miatt nagyobb hangsúlyt kapnak.  2x20; Lassú és egyenletes végrehajtása után garantáltan érezni lehet, hogy a felkarunk létezik.

7.      Felemás fekvőtámasz labdával – Az olcsó tescos keményre felfújt kosárlabda tökéletesen megfelel a célra. Kedvelem ezt a gyakorlatot is, mert sok időbe telt, mire először sikerült 2x20 ismétlés mindkét oldalra anélkül, hogy kapkodtam volna.

8.      Fél egykezes fekvőtámasz – Első alkalommal felkészületlenül, a dolgokat siettetve értem ide, nagyjából két évvel ezelőtt. Meg is lett az eredménye. Kellemetlen ízületi fájdalom. Amikor odafigyeltem a részletekre és újból, már szabályosabban másztam fel a létrán idáig, ugyanaz a mozdulatsor, semmilyen sérülést nem okozott. Haladó szint 2x20 mindkét oldalra.

9.      Emelőkaros fekvőtámasz labdával – Az utolsó Checkpoint a vége előtt. Igen nehéz gyakorlat. Az előzőek kivitelezése után, nem is igazán megy már a haladó szint. Ma már nem is erőltetem.  2x20 mindkét oldalra a továbblépéshez szükséges mennyiség.

10.  Végül az egykezes fekvőtámasz ül a trónon. „A maga tiszta formájában a mellkas és a könyök erejének tökéletes mutatója” Haladó szint 1x100 mindkét oldal. Szerintem ez önmagáért beszél.

            A fekvőtámasz sorozatok változatai közül kifejezetten kedvelem a tolódzkodást és a fekvőtámaszt széles kéztartással, a palánkot és a pliometrikus verziót. A többi Mesterlépést nem részletezném ennyire. Kellően megteszi helyettem a könyv is. Az egyes kezdő gyakorlatoknál nagy lehet a kísértés az ugrásra, de ezt nem javaslom. Még csak nem is a feltétlen sérülésveszély miatt, hiszen ha például a guggolás gyertyaállásbant elmulasztod, attól még nem feltétlenül növekedik meg a sérülés kockázata a későbbiekben. Azonban ez a kis kilengés, könnyen szokást teremthet. Ha itt kihagyunk egyet, ott egyet. Az élet más területein is hajlamosak leszünk rá. Sokkal jobb és célravezetőbb azt a szokást kialakítani magunkban, hogy végigjárjuk a saját magunk által kijelölt utat, mert ugyebár mind tudjuk, hogy a szokások alakítják a jellemünket.

Liftkábel erősségű combok

            Érdekes és igaz gondolat, hogy egy átlagos ember az erőt a felsőtesthez társítja. Azonban egy sportoló erejét a csípő és a láb összehangolt munkája és az általuk keresztülengedett energia adja.  A lábedzés kihagyása valóban vétek lehet. 

Never Skip The Leg

                                                             

Van itt is egy kis edzőtermi pocskondiázás a változatosság kedvéért. Amikor a könyv is észreveszi magát, inkább rátér nagyon helyesen a guggolás előnyeire és az általános szabályokra vele kapcsolatban, majd jön a tíz lépés!

Az izom edzettségét és az izomkontrollt az biztosítja a legjobban, ha több pontos ismétlést tudsz végrehajtani. A formát ne áldozd fel a siker érdekében.
            Egy kép erejéig, de másik nagyszerű gondolat: A hibrid edzés! Ez azt jelenti, hogy:  erő és állóképességi gyakorlatokat is alkalmazol, akár saját súlyos, akár Kettlebelles, akár súlyzós edzést is csinálhatsz annak érdekében, hogy egy szinergikus alkalmazással, csökkentsd a sérülésveszélyt, növeld a teljesítményt, az erőt és az állóképességet, javítva a saját esztétikumodon.

A változatok közül a guggolásra vonatkozóan a kitörést és a domb/lépcső futást szeretem a leginkább.

Húzódzkodás – Kétajtós szekrénnyi hátak és hatalmas karok

A könyv is írja, hogy a húzódzkodás király. Ezt sem én sem más azt hiszem, nem vitatja és nem is vitathatja. Kis történeti áttekintés után előnyök egész garmadáját találhatjuk meg a könyvben, melyek a széles háttól kezdődően a nagy bicepszeken át az igazán nagy erőig mindent felölelnek. Nem is alaptalanul. Nagyon- nagyon sokan szeretik és nem hiába. Kiváló gyakorlat, rengetegféle variációval. Elég csak egy Hannibal féle SW videóra gondolni. Az ember magabiztosabb az életében egyébként is, ha tudja magáról, hogy nem okoz gondot tíz szabályos húzódzkodást megcsinálni. Jobb közérzetet és kisugárzást biztosít az élettani hatásai mellett. A változatok és a javaslatok ezúttal is szemet gyönyörködtetőek.

Has

Ugyanaz a menet, mint az előbb. Kis dicséret, aztán a modern testépítés szapulása. A lábemelés gyakorlatainak előnyeire való figyelem felhívás, majd a tíz lépés s utána a változatok.

Híd

A Harcra kész gerinc. A kedvenc gyakorlataim egyike. Nem is rizsázok róla, tessék elolvasni a könyv ide vonatkozó részét, aztán nekiállni a megvalósításnak. Ha valaki szeretne mélyebben belemenni a szexualitásba, főleg, ha leány, akkor is előnyére válik majd.

Egészséges és erős vállak – Fekvőtámasz kézenállásból

Az előzőek mintájára. Lassú kezdés és lassú fejlődés várható ebben a gyakorlatsorban, de minden egyes új ismétlésnek annyira lehet örülni, mint a majom a farkának.

III. rész

Légy a saját edződ!

            A gyakorlatokon kívül itt találhatóak a könyv leghasználhatóbb gondolatfüzérei. Ismerjed önmagad. Melegíts be kellően. Fokozatosan vedd fel a ritmust. Magaddal foglalkozz. Legyél következetes, de változatos. Egyél okosan, pihenj, legyél türelemmel. Szokj le a heroinról. Nyújts. Használj edzésnaplót. Rendszerezd az életed!

Sokak számára ez az egy bekezdés is megérne 4000 Forintot.
A könyv végén van még pár alapként használható edzésterv és a köszönetnyilvánítás.

            Konklúzióm: A könyv minden marketingtechnikai szépséghibája ellenére alapmű. Kötelező olvasmány és szakirodalom minden arra érdemes embertársamnak.          

            A magyar férfiak, nők, fiúk és lányok körében is egyre inkább teret hódít ez a fajta „sport”.

Néhány ideillő link:

https://www.facebook.com/groups/fegyencedzes/?fref=ts – Fegyencedzés csoport a Facebookon

https://www.facebook.com/angelocska.metalozott?fref=ts – A Sportág jeles női képviselője, akitől bármelyik sportszerető nő tanulhat.

https://www.facebook.com/angelocska?hc_location=timeline

Végül, de persze nem utolsó sorban az általam leginkább kedvelt sportember a témában; a szintén Csillag-Harcos Jay; aki több százaknak motivál és még ennél is több embernek mutat példát napról-napra:
https://www.facebook.com/JaysWorkout?ref=ts&fref=ts

http://jayworkout.blog.hu/

Tiszteld az időt. Tiszteld Önmagadat!

A jegyzetet készítette: Kardmen