Jegyzet - Jim Rohn - Az élet évszakai

Jim Rohn – Az élet évszakai

                Ez a könyv a maga egyszerűségével és rövidségével páratlan. Ennek ellenére tartalmi szempontból rendkívül jelentős ismereteket tartalmaz. Az élet minden területére kivetíthető a mondanivalója. Gazdasági tevékenység, iskola, párkapcsolat, emberi kapcsolatok, üzleti élet, hobbi. A megfelelő gondolatok megfelelő helyre ültetésével egyszerűen bármilyen élethelyzetben hasznát lehet venni. Ez az igazi érték!

            Ez a jegyzet/összefoglaló igyekszik megragadni a könyv azon lényegét, amely segíthet bárkinek, hogy egyszerűen és hatékonyan alkalmazza a benne foglalt javaslatokat. A jegyzet, a könyv elolvasásának élményét semmiképpen nem helyettesíti, ám mivel a történetek nélkül a lényegre igyekszik fókuszálni, ezért a későbbiekben remek memóriafogasként szolgálhat. Az összefoglaló helyenként nem szó szerint egyezik a könyvvel, azonban törekedtem arra, hogy a mondanivalón és a lényegen a legkevésbé se változtassak.

            A könyv bolti ára 1200 Ft. A szerző: Jim Rohn személyiségfejlesztő trénerek egész nemzedékét, valamint felsővezetők százait motiválta és képezte Amerika vezető nagyvállalatainál!

            A könyv bepillantást nyújt a természet és az ember törvényeit egymáshoz fűző szálak szövevényébe. Egyedülálló képet ad arról, hogy az élet és az üzlet mennyire hasonlít a váltakozó évszakokhoz. Egyként tanulmányozza a diadalt és a tragédiát… valamint azt a hatást, melyet e két dolog gyakorol egyéni életünk alapvető minőségére.

            Az élet és az üzlet olyanok, mint a váltakozó évszakok. Vegyük szemügyre őket! Kivétel nélkül mindnyájan azoknak az embereknek és eseményeknek az összegződései vagyunk, akik és amelyek befolyással voltak ránk, amióta megszülettünk. Minden egyes gondolat, amely valaha is megfogant a fejünkben kihatással volt a jelenlegi személyiségünkre. Minden filmnek, amit valaha megnéztünk, minden könyvnek, magazinnak, csalódásnak, diadalnak, kétségnek, álomnak megvolt a maga hatása az életünkre. Ennek folyományaként mi magunk vagyunk azok, akik kialakítjuk, hogy kik vagyunk, hiszen mi döntünk róla, hogy mit olvasunk el; nézünk meg; kikkel barátkozunk… Emberi mivoltunk azonban arra késztet minket, hogy valaki vagy valami mást hibáztassunk a saját előrehaladásunk hiányáért. (A kormányt, a versenytársakat, az időjárást).

            A közeli vagy távoli múlt azonban önmagában nem bír jelentőséggel egészen addig, míg úgy nem döntünk, hogy jelentőséget nem tulajdonítunk neki. Elsődleges fontossága van annak, hogy ki és mi hagyja rajtunk a nyomát a mai napon és az ezután következőkön. Hogy kik voltunk eddig, az befejezett tény; azonban az, hogy kivé válhatunk a továbbiakban, az határtalan és végtelen lehetőség. Ezért hát, ne hagyd, hogy a múltbeli kudarcok vagy nehézségek tudata hátrányosan befolyásolja a jelenlegi és jövőbeni lehetőségeidet!

            A múlt legnagyobb értéke az, ha bölcsen fektetjük be a jövőbe! Senki nem inna meg önként egy pohár mérget, ha tisztában van annak mibenlétével és mégis, mindnyájunknak vannak olyan barátai, rokonai vagy üzleti partnerei, akiknek a hatása éppoly végzetes, mint a méregnek.

            Nincs sok különbség az olvasni nem tudók és az olvasni nem akarók között. Mindkettő eredménye a tudatlanság. Az élet csalódásainak egyike, hogy a barátok cserbenhagyják azokat, akiknek a sora kezd jobbra fordulni, és mégis ők, a hátramaradók mondják, hogy „amióta jól megy a sora, elfelejtett minket”. Holott éppen a középserűségüket elfogadók döntenek úgy, hogy „hátra maradnak”. Gyakran ápolunk olyan barátságokat, amelyek gátat szabnak az előrehaladásunknak. Mindnyájan szert teszünk életünk folyamán egy sereg olyan ismerősre, szokásra, beidegződésre, filozófiára, amelyeknek a megtartását nem engedhetjük meg magunknak akkor, ha a jobb élet megvalósítására törekszünk. Ha azt akarjuk, hogy valaha is javulás álljon be hozzáállásunk, eredményeink vagy boldogulásunk terén, gyakorolnunk kell magunkat abban a fájdalmas fegyelemben, amely életünk kertjének a „kigyomlálásához” szükséges!

Igenis jobb egyedül lenni, mint olyan emberekkel, akiknek a társasága negatív.

Igenis jobb lemondani egy találkozót, mint pocsékolni az időnket.

Igenis jobb megváltoztatni egy beszélgetés tárgyát, mint céltalan beszélgetést folytatni.

Igenis jobb kimondani a teljes, fájdalmas igazságot, mint elferdíteni azt, hogy jobb fényben tüntessük fel magunkat.

Igenis jobb „nemet” mondani, mint elfogadni valamit, amit nem akarsz megtenni.

            Személyes körülményeink megjavítása azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk megtenni mindazt, amire a sikertelen emberekben nincs hajlandóság. Egy seregnyi rossz barátnál többet ér egy maroknyi jó. Egy maroknyi rossz barátnál pedig többet ér, ha egyáltalán nem barátkozol. Körültekintően vizsgáld meg a bizonyítványait és jogosultságát azoknak, akik megpróbálnak belépni arra a helyre, ahol a hozzáállásod formálódik.  A gyenge ember a gyengéhez vonzódik, a szegény a szegények között érzi jól magát, a sikeres embert a sikerben sütkérezők társasága vonzza! Ha az ember fel akarja javítani a körülményeit, el kell fogadni a tényt, hogy az előrelépéshez szükségképpen éppúgy hozzátartozik.

            Egyes vallások tanításaival ellentétben a gazdagság nem rossz – a szegénység az, ami rossz. Hiszen a szegénység elnyomja az egyént. A Teremtő vagy a létezésünk mögött álló bármiféle hatalom nem azt rendelte nekünk, hogy elbukjunk, vagy elmerüljünk a szegénységben, az önsajnálatban vagy a középszerűség bármely formájában. Erőfeszítéseket kell tennünk, hogy tudatára ébredjünk határtalan képességeinknek.  Erőfeszítés kell ahhoz, hogy folytassunk valamit, amit elkezdtünk. Erőfeszítés kell ahhoz, hogy jó érzéssel fogadjunk el mindent, ami történik velünk. Erőfeszítés kell ahhoz, hogy szeressük és elfogadjuk magunkat. Egyvalami azonban nem követel erőfeszítést: a kudarc. Ahhoz nem kell más, csak hanyatló hozzáállás a jelenhez és önmagunkhoz. Ironikus, hogy éppen a hozzáállásunk az, ami felett teljes ellenőrzést gyakorlunk az életben, sokan mégis úgy viselkednek, mintha egyáltalán nem lennének képesek uralni. A hozzáállásunk révén döntjük el, hogy olvassunk-e vagy sem. Hogy próbálkozzunk vagy feladjuk. Hogy szeretünk vagy gyűlölünk. Hogy cselekszünk vagy késlekedünk. Csak mi döntjük el, hogy sikert érünk el, vagy kudarcot vallunk. A hozzáállás határozza meg a választást, a választás pedig az eredményeket. Rajtunk áll, hogy kik vagyunk és, hogy kivé leszünk. – Intermezzo: A párom éppen hallgat egy videót, nagyon megtetszett belőle egy mondat:

A döntés hatalma a tiéd! Te mit kezdesz vele?

            Éppen idevágott. Intermezzo vége. Az élet körforgásában és évszakaiban a hozzáállás mindennél fontosabb. A dagály jön és visszahúzódik, a Nap felkel, aztán lenyugszik. Amint az élet kereke forog, minden emberi érzelem megjelenik, tovatűnik, majd újra felbukkan. Az életünk egyetlen állandó tényezőjét mindnyájunk esetében azok az érzések és attitűdök jelentik, amelyekkel az élet iránt viseltetünk. Képesnek kell lennünk anélkül elviselni az élet ciklusait, hogy megváltoznánk miattuk.

TAVASZ – Kikelet… a kedvező alkalom, a barátság, a szeretet, az ötletek kiaknázásának időszaka

            Ez az évszak arra való, hogy a termékeny földeket bevessük a tudás, az elkötelezettség és az eltökélt erőfeszítés magvaival. Ilyenkor nincs idő a tétlenkedésre, sem a kudarc lehetőségeinek latolgatására. A kikelet természetes jellemzője, hogy hamar tovatűnik és bőven áradó szépségével tétlenségbe ringat bennünket. A tavasz nem törődik azzal, hogy vetsz vagy alszol, azzal sem törődik, hogy termékeny búzát vagy gyomnövényt plántálsz-e. A kikelet pusztán felkínálja magát olyan időszakként, amelyet előnyödre fordíthatsz, de nem fog vetésre késztetni ugyanúgy nem, mint ahogyan a tétlenség következményeire sem figyelmeztet.

            A tavasz, kedvező alkalom formájában köszönt be, hogy beiratkozz egy tanfolyamra, vagy beszélgetésbe elegyedj valakivel a megfelelő pillanatban. Ha beköszönt hozzád, ne hagyd elmúlni hetykén üldögélve.  Végezd el a vetést a utadba kerülő gyom ellenére is! Ha elég hathatósan és intelligensen ültetsz a világ összes gyomja és tövise sem nyomhatja el az összes csírát! A tavasz kihasználása érdekében tisztítsd meg a termőföldet a gyomnövényektől. Ezek a környezetedben élők aggodalmas vagy borúlátó álcájába bújhatnak. A hit és a lelkesedés lehetnek a permeted. A kikelet lényege az, hogy a hit szálaival szőjük át a hathatós emberi erőfeszítést! A természet mindig betartja az ígéreteit. A virágok nem panaszkodnak az előző tél miatt. Kikeletkor szárba szökkennek és a tőlük telhető legjobban, legszebb módon virágba borulnak. A virágok átvészelték a körülményeket és az akadályokat. Ezt kell tenned neked is, ha azt szeretnéd, hogy az életed felvirágozzon!

            Emberi lényként szabad akarattal ruháztak fel bennünket. Jogunkban áll fegyelmezettnek vagy fegyelmezetlennek lenni. A cselekvést válaszd, ne a henyélést! Az élet minden dolgában a jót válaszd! Válaszd a kedvező alkalmat és az esélyt a munkára, amikor a tavasz mosolya ragyogja be az életed! Az élet maga nem nyújt biztosítékot arra, hogy az elvetett magból termés is lesz, ha azonban nem teszünk semmit, biztosra vehetjük, hogy aratni sem fogunk tudni, mert nem lesz mit learatnunk!

            Amint vetünk, úgy fogunk aratni is. Ez az időszak megköveteli tőlünk a fájdalmas fegyelem gyakorlását, ha pedig erre nem vagyunk hajlandóak a kudarcot biztosítjuk be! Egy gabona magból mindig gabona sarjad. Az elménkbe férkőző kételyből, félelemből és bizalmatlanságból is csak hasonló érzelmek keletkezhetnek. Ugyanannyi erőfeszítés a szeretet, a bőség és a jómód gondolatának magvait elültetni. Csak éppen a kettő jutalma eltérő. Számunkra, akár minden nap megadathat egy új tavasz! A ma gondolatai, tettei biztosíthatják a holnap betakarítását! Figyelmen kívül hagyni ezt, annyit tesz, mint elodázni a jobb jövőt. Sosem lesz jobb nap, kedvezőbb alkalom, alkalmasabb időpont, mint a jelen pillanat.

            Légy elég bölcs ahhoz, hogy felismerd a kikelet csillogását, amely minden áldott nap megmutatkozik: lehetőségként, hogy megszívleld a nálad bölcsebbek szavát; alkalomként, hogy sétálj a tengerparton; hogy elolvass egy jó könyvet; hogy kedvezően nyilatkozz valakiről; hogy megfigyelj valamit!

            Ragadd meg a pillanatot, amikor éppen semmit sem kell tenned, vagy éppen tegyél valamit, amire szükség van. Kapcsold ki a televíziót egy beszélgetésért, tanulásért vagy akár magáért a csendért. A kedvező alkalmak mindnyájunkat körül vesznek és ugyanilyen gyorsan el is tűnnek, kedvező emléket hagyva azokban, akik reagáltak rájuk. Az élet gyakorlatilag szüntelen kikelet, csak meg kell tanulnunk ilyen szemmel tekinteni rá!

NYÁR – A védelmezés és gondozás időszaka

            Az előrejutás minden módja, akárcsak a boldogság és a siker valamennyi formája szüntelen erőfeszítést igényel, mivel számosak az akadályok, amelyek könnyedén elcsüggesztik az arra méltatlan embereket. Ha mégis felülkerekedsz egy akadályon, máris jön egy másik, hogy betöltse az űrt. Az élet rendeltetése, hogy a nehézségek ellenére, nem pedig a hiányukban véghezvitt teljesítmények története legyen.
            Az élet nyara a védelmezés ideje: a napi fáradozás időszaka, hogy védekezzünk a rovarok és a különböző kártevők ellen. A tavasz után, a magoknak szükségük van a nyárra a növekedéshez és megerősödéshez. Szoktasd hozzá magad ahhoz a gondolathoz, hogy az életben minden jó dolgot támadások érnek. Ez a természet módszere az érdemesek és az érdemeltelek különválasztására. Tanuld meg elfogadni a negatív tényezők szüntelen jelenlétét. Amint vetsz, úgy aratsz, de csak akkor, ha a vetés fáradozását a hit szellemi erőfeszítésével és az értékes dolgok feletti lankadatlan felügyelet fizikai erőfeszítésével egyesíted. Fogadd a viszontagságokat és cselekedj azonnal az elhárításuk érdekében. Számíts rájuk, mert jönni fognak. Légy hálás értük: ezek kényszerítenek téged folyamatos fejlődésre.      

            Amikor az emberek és események fájdalmat okoznak neked, munkálkodj minden eddiginél keményebben a személyes gyarapodásodon. Ne kételkedj magadban.  A sorsod az, hogy az adottságaidból merítve mindent megvalósíts, amire méltónak tartod magad!

ŐSZ – az időszak, amelyben betakarítjuk a tavasszal végzett munkánk gyümölcsét

           

Az ősz a lelkiismeretvizsgálat időszaka. Azok számára, akik bőségesen vetettek, nyáron pedig küzdöttek az ártó dolgok ellen az ősz olyan jutalmat hozhat, amely ünneplésre ad okot. Ősszel jövünk tisztába azzal, hogy mennyire lesz hosszú vagy rövid a tél. A termőföld és az ősz beköszönte együttesen hoznak ítéletet és mondják ki a végső szót az ember erőfeszítéseiről. A termék vagy bőséges, vagy sem. Az emberi lét minden területén tudatában kell lenned annak, hogy azt kapjuk vissza a világtól, amit befektettünk.  A gondolatok és a tettek egyaránt meghatározói az eredménynek. Minden tavasszal elvetett mag a maga fajtája szerint hoz termést.  Az ősszel betakarított biztos siker követelménye továbbra is az élet tavaszán végrehajtott hathatós cselekvés.

TÉL

            A tél a tavaszhoz hasonlóan olyan évszak, amely az év folyamán bármikor beköszönthet rövidebb időkre, emlékeztetőként a korlátlan hatalmára. Az élet egyik nagy leckéje az, hogy a tél mindig beköszönt. A felkészült emberek számára a tél újabb kedvező lehetőségek időszaka lehet. Lehet az olvasás ideje, a tervezésé, erőink összegyűjtéséé.

            A tél a hálaadás és az élet bőséges adományain való osztozkodás ideje, amikor köszönetet kell mondani mindazokért a javakért, amink van. Hogy mire fogjuk használni a közelgő tavaszt, azt nagyban meghatározza, hogy mire használjuk a telet. A tél pusztán egy életkörülmény, amelyet egy korábbi ok idézett elő. Találd meg a valódi okot. Azzal fogadd el a telet, hogy terveket kovácsolsz a tavaszra. Ez a mérlegelés, a vizsgálódás és az önelemzés ideje. A tél kedvező alkalmat nyújt, a be nem váltott ígéretek, és a meg nem válaszolt levelek hátralékának ledolgozására.

            Hamarosan új élet sarjad.

            A jegyzetet készítette: Kardmen